Amikor a ,,genocídium" szót halljuk, hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy népirtás csak távoli helyeken fordulhat elő. Ilyenkor elfelejtjük, hogy a népirtás gyökerei, az előítéletek és a gyűlölködés, minden társadalomban jelen vannak.

Napjainkban számos útikönyv és színes fotóalbum kalauzolja el Indonézia érintetlen tájaira a kíváncsi felfedezőt és az érdeklődőt, ám a turistáknak mutatott és az általuk megalkotott kép sokszor csak felszínes ismereteket ad erről a többnyire muszlim lakosú délkelet-ázsiai államról. 

„Szerelem volt első látásra. De idővel rájöttem, Marokkó kétszínű. Sokat hazudott nekem. Szinte minden nap becsapott. És volt, hogy meglepett. Pont ezért szerettem. Volt, hogy a fellegekbe repített, volt, hogy a mélybe taszított ez a rejtélyes, kiismerhetetlen, hallatlanul csábító és szeszélyes szerető. Imádni- és gyűlölnivaló egyszerre.”

Marokkóba...