Könyveink


KOSÁR

db

166 oldal
Ára: 2500 Ft

FALUS ORSOLYA

ISPOTÁLYOS KERESZTES LOVAGRENDEK AZ ÁRPÁD-KORI MAGYARORSZÁGON

Az Árpád-korban a nomád időszakból fennmaradt családi-nemzetségi beteggondozó kötelezettségen túlmenően leginkább az egyház végzett ilyen jellegű tevékenységet szervezett keretek között. A betegek ápolásába a 1147 nyarától kezdődően egyes keresztes lovagrendek is bekapcsolódtak. A második keresztes háborúba induló hadak ugyanis ekkor vonultak át hazánkon. Közöttük számos templomos és johannita lovag is volt, akiket a király birtokadományokkal rendtartományok alapítására ösztönözött. Az adományokból a letelepített lovagrendek nem csak rendházakat, hanem esetenként ispotályokat, leprosoriumokat is létesítettek. A kizárólagosan, vagy kiegészítő jelleggel a betegek ápolását, gyógyítását célul kitűző lovagrendek közül hatot találunk, amelyek oklevelekkel bizonyíthatóan tartósan és nagy hatékonysággal voltak jelen a Magyar Királyságban az Árpád-korban: a Szent Lázár-, a Templomos-, a Szent János-, A Szent Antal-, a Szentélek-, valamint a magyar alapítású Szent István lovagrend. A könyv ezeket mutatja be a következő hipotézisek alapján: Az Árpád-kori Magyarországon a betegápoló keresztes lovagrendek, mint közhasznú non-profit szervezetek, vettek részt a betegek, munkaképtelenek ápolásában, gyógyításában. A betegápoló keresztes lovagrendek a szervezetüket a közhasznú cél elérése érdekében alakították ki, és rendelkeztek a közhasznú cél eléréséhez szükséges önálló vagyonnal. A betegápoló keresztes lovagrendek ezért a tevékenységükért az államhatalom gyakorlójától kedvezményekben, mentességekben is részesültek. A betegápoló keresztes lovagrendek közül voltak olyanok, amelyek az egészségügyi jellegű közszolgáltatáson túlmenően egyéb közhasznú tevékenységet is folytattak. Minél több féle közhasznú tevékenységet végzett egy betegápoló keresztes lovagrend, annál hasznosabbnak bizonyult az államhatalom számára. A közhasznú tevékenységek ellátása során az államhatalom gyakorlója által a részükre biztosított mentességek, kedvezmények igénybevétele során a betegápoló keresztes lovagrendek is követtek el visszaéléseket. A betegápoló keresztes lovagrendek tevékenysége hatással volt a környezetükben végbemenő társadalmi fejlődésre, a polgárosodásra. A közhasznú tevékenységek, valamint a szervezetük kialakításának jellege határozta meg azt, hogy melyik betegápoló keresztes lovagrend lett a társadalmi változások túlélője.

<<< Vissza a könyvekhez

Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Glied Viktor
A halványtól a mélyzöldig - A globális környezetvédelmi mozgalom negyed százada
198 oldal
Ára: 2200 Ft

A globális ökológiai problémák és a klímaváltozás következményei mára mindenki számára érzékelhetővé váltak. Immáron több mint negyven éve feltűnt egy új, sokszínű társadalmi mozgalom, amely több-kevesebb sikerrel veszi fel a küzdelmet a környezetszennyezés és a fenntarthatatlan gazdasági folyamatok, valamint az azokat mozgató szereplők ellen. 

...

Erdősi Ferenc
A Közel-Kelet közlekedése
645 oldal
Ára: 5000 Ft

Miközben a sajtóban a Közel-Kelet politikai konfliktusairól szóló hírek vannak többségben, a térség minden vonatkozásban létfontosságú közlekedéséről vajmi keveset tudunk.

 
Ezt az adósságot törleszti az első magyar nyelvű könyv, mely részletes ismere-teket ad a közlekedéshálózat geopolitikai/geoökonómiai tényezők által erősen befolyás...

Gantner Péter
Magyar diplomaták küzdelme a párizsi békekonferencián
156 oldal
Ára: 2500 Ft

 A második világháborúban Magyarország – az első világháborúhoz hasonlóan – újból a rossz, a vesztes oldalon állt. A büntetés nem is maradt el. A győztesek – bár sokan úgy gondolták, hogy egy igazságos világrendet hoznak létre – nagy csalódást okoztak. Saját érdekeik alapján bosszút álltak. Az igazságos világrend helyett a veszteseket megbüntett...