Könyveink


KOSÁR

db

166 oldal
Ára: 2500 Ft

FALUS ORSOLYA

ISPOTÁLYOS KERESZTES LOVAGRENDEK AZ ÁRPÁD-KORI MAGYARORSZÁGON

Az Árpád-korban a nomád időszakból fennmaradt családi-nemzetségi beteggondozó kötelezettségen túlmenően leginkább az egyház végzett ilyen jellegű tevékenységet szervezett keretek között. A betegek ápolásába a 1147 nyarától kezdődően egyes keresztes lovagrendek is bekapcsolódtak. A második keresztes háborúba induló hadak ugyanis ekkor vonultak át hazánkon. Közöttük számos templomos és johannita lovag is volt, akiket a király birtokadományokkal rendtartományok alapítására ösztönözött. Az adományokból a letelepített lovagrendek nem csak rendházakat, hanem esetenként ispotályokat, leprosoriumokat is létesítettek. A kizárólagosan, vagy kiegészítő jelleggel a betegek ápolását, gyógyítását célul kitűző lovagrendek közül hatot találunk, amelyek oklevelekkel bizonyíthatóan tartósan és nagy hatékonysággal voltak jelen a Magyar Királyságban az Árpád-korban: a Szent Lázár-, a Templomos-, a Szent János-, A Szent Antal-, a Szentélek-, valamint a magyar alapítású Szent István lovagrend. A könyv ezeket mutatja be a következő hipotézisek alapján: Az Árpád-kori Magyarországon a betegápoló keresztes lovagrendek, mint közhasznú non-profit szervezetek, vettek részt a betegek, munkaképtelenek ápolásában, gyógyításában. A betegápoló keresztes lovagrendek a szervezetüket a közhasznú cél elérése érdekében alakították ki, és rendelkeztek a közhasznú cél eléréséhez szükséges önálló vagyonnal. A betegápoló keresztes lovagrendek ezért a tevékenységükért az államhatalom gyakorlójától kedvezményekben, mentességekben is részesültek. A betegápoló keresztes lovagrendek közül voltak olyanok, amelyek az egészségügyi jellegű közszolgáltatáson túlmenően egyéb közhasznú tevékenységet is folytattak. Minél több féle közhasznú tevékenységet végzett egy betegápoló keresztes lovagrend, annál hasznosabbnak bizonyult az államhatalom számára. A közhasznú tevékenységek ellátása során az államhatalom gyakorlója által a részükre biztosított mentességek, kedvezmények igénybevétele során a betegápoló keresztes lovagrendek is követtek el visszaéléseket. A betegápoló keresztes lovagrendek tevékenysége hatással volt a környezetükben végbemenő társadalmi fejlődésre, a polgárosodásra. A közhasznú tevékenységek, valamint a szervezetük kialakításának jellege határozta meg azt, hogy melyik betegápoló keresztes lovagrend lett a társadalmi változások túlélője.

<<< Vissza a könyvekhez

Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Nagy Roland - Glied Viktor - Barkóczi Csaba
Nukleáris energia, társadalom és környezettudatosság az Atomvárosban
140 oldal
Ára: 2000 Ft

A paksi atomerőmű kapcsán 2014-ben bejelentett bővítési döntés újra a nukleáris energia felhasználására, a biztonság és finanszírozás kérdéseire irányította a hazai közvélemény figyelmét. A bővítés körülményei nyomán kialakuló politikai viták hátterében kevéssé ismert történelmi, szociológiai és gazdasági folyamatok húzódnak.

Paks, ez ...

Tarrósy István - Glied Viktor - Keserű Dávid (szerk.)
Új népvánorlás - Migráció a 21. században Afrika és Európa között
294 oldal
Ára: 590 Ft

A 21. század egyik legnagyobb globális kihívása a migráció, a tömeges vándorlás. Ez nem meglepő, hiszen napjainkban 230 millió ember „járja az utakat” vagy hagyja el otthonát egy jobb élet reményében.
Az Afrikából induló migrációs hullámok elsődleges állomása Európa. Egységes európai bevándorlási politikáról még nem beszélhetünk, a tagállamok ...

Baranyai Nóra
Autonómiatörekvések Kelet-Közép-Európában
184 oldal
Ára: 2590 Ft

 A nyugat-európai területi autonómiák kialakulásáról, fejlődéséről és működéséről számos elemzés készül, jóval szűkebb azonban a kelet-közép-európai térség törekvéseit vizsgáló munkák köre. Jelen kötet négy, a kárpátaljai ruszin, a morvaországi, a székelyföldi, valamint a sziléziai autonómiamozgalom elemzésén keresztül összegzi a kelet-közép...