Könyveink


KOSÁR

db

166 oldal
Ára: 2500 Ft

FALUS ORSOLYA

ISPOTÁLYOS KERESZTES LOVAGRENDEK AZ ÁRPÁD-KORI MAGYARORSZÁGON

Az Árpád-korban a nomád időszakból fennmaradt családi-nemzetségi beteggondozó kötelezettségen túlmenően leginkább az egyház végzett ilyen jellegű tevékenységet szervezett keretek között. A betegek ápolásába a 1147 nyarától kezdődően egyes keresztes lovagrendek is bekapcsolódtak. A második keresztes háborúba induló hadak ugyanis ekkor vonultak át hazánkon. Közöttük számos templomos és johannita lovag is volt, akiket a király birtokadományokkal rendtartományok alapítására ösztönözött. Az adományokból a letelepített lovagrendek nem csak rendházakat, hanem esetenként ispotályokat, leprosoriumokat is létesítettek. A kizárólagosan, vagy kiegészítő jelleggel a betegek ápolását, gyógyítását célul kitűző lovagrendek közül hatot találunk, amelyek oklevelekkel bizonyíthatóan tartósan és nagy hatékonysággal voltak jelen a Magyar Királyságban az Árpád-korban: a Szent Lázár-, a Templomos-, a Szent János-, A Szent Antal-, a Szentélek-, valamint a magyar alapítású Szent István lovagrend. A könyv ezeket mutatja be a következő hipotézisek alapján: Az Árpád-kori Magyarországon a betegápoló keresztes lovagrendek, mint közhasznú non-profit szervezetek, vettek részt a betegek, munkaképtelenek ápolásában, gyógyításában. A betegápoló keresztes lovagrendek a szervezetüket a közhasznú cél elérése érdekében alakították ki, és rendelkeztek a közhasznú cél eléréséhez szükséges önálló vagyonnal. A betegápoló keresztes lovagrendek ezért a tevékenységükért az államhatalom gyakorlójától kedvezményekben, mentességekben is részesültek. A betegápoló keresztes lovagrendek közül voltak olyanok, amelyek az egészségügyi jellegű közszolgáltatáson túlmenően egyéb közhasznú tevékenységet is folytattak. Minél több féle közhasznú tevékenységet végzett egy betegápoló keresztes lovagrend, annál hasznosabbnak bizonyult az államhatalom számára. A közhasznú tevékenységek ellátása során az államhatalom gyakorlója által a részükre biztosított mentességek, kedvezmények igénybevétele során a betegápoló keresztes lovagrendek is követtek el visszaéléseket. A betegápoló keresztes lovagrendek tevékenysége hatással volt a környezetükben végbemenő társadalmi fejlődésre, a polgárosodásra. A közhasznú tevékenységek, valamint a szervezetük kialakításának jellege határozta meg azt, hogy melyik betegápoló keresztes lovagrend lett a társadalmi változások túlélője.

<<< Vissza a könyvekhez

Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Tuka Ágnes - Glied Viktor (szerk.)
Pécs a többszintű kormányzás csapdájában
362 oldal
Ára: 3000 Ft

Pécs egyedülálló lehetőséget kapott 2005. október 19-én, mikor Bozóki András kulturális miniszter bejelentette: a baranyai megyeszékhely lesz 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. A pályázatírás lendülete és a kezdeti dinamizmus a győzelem kihirdetését követően fokozatosan eltűnt, a közös gondolkodás helyét egyre inkább a kapkodás vette át. A program meré...

Baranyai Nóra
Autonómiatörekvések Kelet-Közép-Európában
184 oldal
Ára: 2590 Ft

 A nyugat-európai területi autonómiák kialakulásáról, fejlődéséről és működéséről számos elemzés készül, jóval szűkebb azonban a kelet-közép-európai térség törekvéseit vizsgáló munkák köre. Jelen kötet négy, a kárpátaljai ruszin, a morvaországi, a székelyföldi, valamint a sziléziai autonómiamozgalom elemzésén keresztül összegzi a kelet-közép...

Szabó István
A mérhetetlen önkormányzati vagyon
158 oldal
Ára: 2400 Ft

A helyi önkormányzatok költségvetési szektoron kívüli szervezetek útján történő feladatellátása akkor is fontos marad, ha a túlzott decentralizáció ingája most a túlzott központosítás felé tart éppen. A kismonográfia célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az önkormányzati gazdálkodás költségvetésen kívüli szegmensére, ezen belül is az önkormányzati tulajdo...