A törökországi belpolitikai feszültségek nemcsak az uniós csatlakozást rekeszthetik meg, hanem az ország további elszigetelődését is előidézhetik.

Nyolc hónappal az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) választási győzelme után az ellenzék még mindig nem tudott beletörődni vereségébe. Legalábbis ezt látszik alátámasztani a Köztársasági Néppárt (CHP) azon igyekezete, hogy betiltassa Tayyip Erdogan kormányfő pártját.

Abdurrahman Yalcinkaya főügyész március 31-én fordult beadványával a török alkotmánybírósághoz, előterjesztése szerint a kormányzó párt tiltott iszlamista tevékenységet folytat. Indítványával nemcsak a párt betiltását szeretné elérni, hanem egyúttal javasolja a miniszterelnök és 70 képviselője mellett Abdullah Gül köztársasági elnök eltiltását is öt évre a politizálástól. A két párt közötti ellentét nem új keletű, több éve tart, igazán konfliktusossá azonban akkor vált, amikor az iszlamista kormánypárt engedélyezte a fejkendő viseletét a diáklányok számára a felsőoktatási intézményekben. Az ellenzék ebben az alkotmányos elveknek ellentmondó szándékot lát és attól fél, hogy a Kemal Atatürk óta szigorúan elválasztott állam és egyház kapcsolatában változás állhat be.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a 11 tagú alkotmánybíróság egyhangúlag fogadta be az indítványt, mely így most a két párt évek óta tartó küzdelmében a CHP mellett tette le voksát.

Törökország politikai helyzetében 2002-ben állt be fordulat, amikor is az AKP úgy nyerte meg a választásokat, hogy 15 év után először egyedüli pártként alakíthatott kormányt. Recep Tayyip Erdogan vezetésével, aki 2003-ban lett miniszterelnök, az AKP nekilátott azon reformok bevezetésének, melyek hosszú távú céljaként az Európai Unióba való integrálódást jelölték meg. Jelenleg azonban éppen e reformok lassulásától, sőt esetleges leállásától tart az egyébként Ankarával szemben kemény és hajlíthatatlan kritériumokat támasztó Unió. Olli Rehn bővítésért felelős biztos kijelentette, hogy a fentebb tárgyalt ügyészi beadvány nem összeegyeztethető egy európai társadalom demokratikus elveivel.

A feszültséggel terhes helyzetet megérezte az isztambuli tőzsde, sőt, a török líra is, mely a fiskális reform óta nem tapasztalt mélypontra süllyedt a bejelentés nyomán.

Az ügyészség döntését a nemzetközi média meglepődve kommentálta, s a különböző török szervezetek is arra figyelmeztettek, hogy a beadvány elfogadása tovább rontja az amúgy is sérülékeny kapcsolatot a politikai táboron belül.

Elemzők szerint szinte biztosra vehető a több hónapnyi huzavona után a párt betiltatása. Ehhez ugyanis 7 igen szavazatra van szükség a 11 tagú testületben, márpedig 8 jelenlegi bíró az AKP ellenfelének számít. Egyébként Törökországban nem lenne egyedülálló eset egy politikai szervezet betiltatása. 1970 óta erre négy példa is volt, valamennyi párt ellen az volt a kifogás, hogy túlzott teret engedett az iszlámnak. Jelen esetben is ezzel vádolják a kormányt. A 162 oldalas beadvány kevés tényt közöl, ennek ellenére több AKP politikus kommentárját is tartalmazza. Az indítvány elismeri, hogy a kormánypárt programja alkotmányosan megfelelő, ennek ellenére a beterjesztők úgy vélik az Erdogan-kormány éppen e demokratikus elveket akarja felhasználni, hogy elérje valós célját, tehát az iszlám törvénykezés bevezetését Törökországban.

forrás:
http://www.economist.com/world/europe/displaystory.cfm?story_id=10960090

kapcsolódó linkek:
http://www.inforadio.hu/hir/kulfold/hir-187178