Politológia

Bangladesi terrorista csoportok

Publikon Szerkesztőség
Terrorszervezetek a világ egyik legszegényebb országában

Szervezet neve: Islami Chhatra Shibir (ICS)

Története: Az ICS tulajdonképpen a Jamaat-e-Islami, a legnagyobb bangladesi iszlámista párt ifjúsági szervezetének tekinthető. Mindez lehetővé teszi az ICS legális működését fegyveres és erőszakos tevékenysége, illetve fanatista ideológiája ellenére. A mozgalom 1941-ben a Jamaat-e-Islamival párhuzamosan alakult meg, mára a világ egyik legnagyobb muzulmán ifjúsági szervezetévé nőtte ki magát. Ideológiáját tekintve vallási fundamentalista (ezen jellege azonban csak később domborodott ki), vagyis Banglades teljes iszlámizálásáért, egy tálib típusú, szigorú „vallásállam” kialakításáért száll síkra. Tagjainak többsége madrasszákból (iszlám iskolák), valamint vallásos egyetemekről kerül ki. A mozgalom erőszakos cselekedeteit két csoportra lehet osztani: az elsőbe sorolhatók az ICS, illetve más, rivális ifjúsági-egyetemi csoportok között kirobbant csatározások (melyek közül a 2000. júliusi összecsapás mindenképpen kiemelendő a hat áldozat miatt), a másik csoportba pedig az egyre inkább veszélyt jelentő, civilek elleni támadások. Ez utóbbiak közül a legsúlyosabb 2001. június 16-án történt, amikor is az ICS egyik fanatikus öngyilkos mártírja felrobbantotta magát az aktuális bangladesi kormánypárt rendezvényén, megölve 21 embert és megsebesítve több mint százat.

Szervezet neve: Jamatul Mudzsahedin

Története: A Jamatul Mudzsahedin Banglades egyik legbrutálisabb terrorszervezete, mely szoros kapcsolatban áll az al-Kaidával és az afgán tálibokkal is. Képviselt ideológiájuk és közvetlen céljaik szinte általánosnak nevezhetőek a radikális muzulmán világban: Banglades iszlám köztársasággá alakítása, a saría szerinti uralom bevezetése, a hitetlenek kiszorítása. A szervezetet feltehetően a kilencvenes évek elején alapították, releváns veszélyforrást azonban csak az ezredforduló óta jelent. Napjainkban körülbelül 10.000 bennfentes tagja és legalább 100.000 fanatikus támogatója van. A Jamatul Mudzsahedint eleddig 12 komolyabb támadással hozták kapcsolatba, melyeknek összesen több mint húsz halálos áldozatuk volt. A szervezet célpontjai általában kormányzati, rendőri és egyéb állami funkciót betöltő személyiségek, habár az áldozatok között sok civil állampolgárt is találhatunk. 

Szervezet neve: Purbo Banglar Kommunista Pártja

Története: A Purbo Banglar (jelentése: Kelet-Bengália) egy bangladesi székhelyű maoista-szárnyú kommunista mozgalom, mely több ázsiai „rokonszervezetéhez” hasonlóan, illegalitásból folytatott gerillaharccal igyekszik országát és annak népét az általuk vélt társadalmi igazságosság útjára terelni. A szervezet deklarált ellenségeinek szinte kizárólagosan a kormány képviselőit tartja, merényleteinek áldozatai közt azonban így is közel 20%-ban civil személyeket találunk. A rendőrség és a bangladesi hadsereg akciói nyomán a Purbo Banglar – több száz tagja mellett – szinte teljes vezetőségét is elvesztette, azonban aktivitása még mindig komoly kihívást jelent (főleg Banglades keleti részében kiterjedt a mozgalom hatalma – itt 2006-ban nyolc támadás során kilenc embert öltek meg).

Szervezet neve: A Dzsihád Bölcsei (Hikmatul Zihad, Hikmat-ul-Jihad)

Története: A Hikmatul Zihad 2004 augusztusában vált ismert terrorszervezetté, amikor egy dhakai politikai összejövetelen merényletet követett el. A célpont a bangladesi kormány legfőbb ellenzékeként számon tartott Awami Liga elnöke és vezetősége volt, akik azonban túlélték a gépfegyverekkel és gránátokkal végrehajtott támadást. Az előadást hallgató tömegben azonban 19-en életüket vesztették, míg a lövések és kialakult pánik miatti káoszban több százan megsebesültek. Egyes szakértői vélemények a Hikmatul Zihadot nem tartják önálló mozgalomnak, hanem csak egy nagyobb iszlámista szervezet (feltehetően a HUJI-B) radikális sejtjének. Ezen elméletet látszik alátámasztani, hogy a Hikmatul Zihad 2004. augusztusa óta passzív, egyetlen akcióval sem hozható összefüggésbe.

Szervezet neve: Az Iszlám Szent Háborújának Bangladesi Mozgalma (Harakat-ul-Jihad-i-Islami/Bangladesh – HUJI-B)

Története: A HUJI-B történelme során egyetlen merényletért sem vállalta a közvetlen felelősséget, szakértői álláspontok szerint azonban a mozgalom mégis rendkívüli veszélyforrást jelent, mivel az al-Kaidához hasonlóan szervezői tevékenységgel (fegyver, információ, kiképzés, stb. nyújtása) segíti elő a különböző terrortámadásokat. A HUJI-B igazolhatóan al-Kaida és tálib kapcsolatokkal bír. Közvetítőként bangladesi önkéntesek kiutazását szervezi afganisztáni kiképzőtáborokba, ahonnan egyébként fegyver és robbanóanyag utánpótlásait szerzi. Testvérszervezete, a HUJI, amely számára mudzsahedineket toboroz és képez Bangladesben, elsősorban Pakisztánban és Kasmírban aktív. A HUJI-B – ideológiája szerint – egy iszlámista köztársaságért harcol Bangladesben, melynek állam- és társadalomstruktúrája a Korán és a saría szerint szerveződne. A mozgalom legfőbb ellenségének az Awami Ligát és annak mérsékelt, nyugatias követőit tartja.
Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Szabadi Klaudia
Halj meg, tuszi!
148 oldal
Ára: 1700 Ft

Megbocsátani a megbocsáthatatlant
Húsz évvel ezelőtt, 1994 áprilisában és májusában alig száz nap alatt, közel egymillió embert mészároltak le Ruandában. A mai napig több a kérdés, mint a bizonyosság a történtekkel kapcsolatban. Szinte felfoghatatlan a népirtásban való tömeges részvétel, ahogyan a különös kegyetlenséggel történő végreh...

Mohay Ágoston
A nemzetközi jog érvényesülése az uniós jogban
172 oldal
Ára: 2990 Ft

Az uniós jogrend, mint sui generis, szupranacionális közjog sajátos viszonyban van nemcsak a tagállami jogrendszerekkel, hanem a nemzetközi joggal is – ...

Vörös Zoltán
Kínai sakkjátszma - Tengeri kereskedelmi útvonalak és az energiabiztonság geopolitikája
232 oldal
Ára: 2500 Ft

Kína legfőbb tengeri kereskedelmi útvonalának biztonsága és a szállítások zavartalansága a kelet-ázsiai állam egyik fő prioritása. A regionális nagyhatalom energiahordozóktól való függősége évről-évre növekszik, ráadásul kőolajimportjának 80 százaléka egy kockázatos, 12 ezer kilométer hosszú  tengeri útvonalon érkezik.
A hajóút az afrikai partok...