Politológia

Egyiptomi terrorista csoportok

Publikon Szerkesztőség
Terrorszervezetek a piramisok országában.

Szervezet neve: Tawhid Iszlámista Brigád

Története: A Tawhid Brigádot történelme során eddig csak egy – de nagyon súlyos – merénylettel hozták kapcsolatba. 2004. október 7-én az egyiptomi Tébában három, autóba rejtett pokolgép robbant. Összesen 34-en haltak meg, a sebesültek száma meghaladta a 130-at. A merényletért két szervezet vállalta a felelősséget: az egyik az indonéz Jemaah Islamiyah volt, a másik egy addig ismeretlen terrorszervezet, amely magát Tawhid Iszlámista Brigádnak nevezte. A szakértői vélemények azóta is eltérőek a csoporttal kapcsolatban. Az egyik tábor önálló sejtről beszél (mivel az egyiptomi hatóságok a merénylet után letartóztattak egy főleg palesztinokból álló csoportot), a másik szerint a támadók feltehetően Afganisztánban kiképzett mudzsahedinek voltak, amely az al-Kaida háttértevékenységét támasztja alá. Mindenesetre az, hogy a Tawhid Brigádról a merénylet óta semmit sem lehet hallani, inkább az utóbbi feltevést látszik igazolni. 

Szervezet neve: Iszlám Csoport (al-Gama’a al-Islamiyya)

Története: Az Iszlám Csoport Egyiptom történelmének egyik legrégebbi és legbrutálisabb terrorszervezete, mely napjainkban meglehetősen decentralizált formában működve, az al-Kaidához hasonlóan – azzal valószínűsíthetően szorosan együttműködve – főleg szeparált terrorsejtek számára nyújt anyagi, eszközbeli, kiképzési és egyéb jellegű támogatást. Ideológiai gyökerei az egyik első iszlámista mozgalomig, a Muzulmán Testvériségig nyúlnak vissza. Az Iszlám Csoport alapítóinak (1975-77-re datálják a szervezet megalakulását) többsége Anvar Szadat közkegyelmi ítélete nyomán szabadult ki (még Gamal Abdel Nasszer elnöksége idején börtönöztek be őket). A mozgalom első releváns akciója mégis Szadat ellen irányult, iszlámista forradalmat azonban nem sikerült kirobbantaniuk a merénylőknek. Az összeesküvés kudarcba fulladt, sőt Hoszni Mubarak újonnan megválasztott elnök rendőrei kíméletlen módon felkutatták és likvidálták a szervezet fegyvereseit. Mindezek következtében az Iszlám Csoport hosszú évekre eltűnt, majd csak a nyolcvanas évek végén szerveződött újjá. Aktivitása és támogatóinak köre (az egyre inkább tömegessé váló radikalizmus miatt) a kilencvenes évek alatt rohamosan nőtt. Egyiptomi színhelyű merényleteinek többsége kormányzati és rendőri-katonai, valamint kopt keresztény célpontok ellen irányultak. 1993-ban a World Trade Center elleni támadáshoz asszisztált a mozgalom, 1995-ben pedig az egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak ellen hajtottak végre sikertelen merényletet Etiópiában. Az újra megnövekvő rendőri nyomás hatására az Iszlám Csoport egyik szárnya hajlandó volt átmeneti tűzszünetet kötni az egyiptomi kormánnyal, egy másik, az előbbinél nagyobb frakció azonban a harcok további folytatása mellett tett esküt, sőt a Rifa’i Ahmad vezette radikálisok még Oszama bin Laden nyugatellenes harcra hívó fatváját is aláírták. 1993 és 1997 között az Iszlám Csoport közel harminc támadást követett el Egyiptomba érkező turisták ellen. Ezek közül mindenképpen ki kell emelni néhányat. 1997. november 17-én Luxorban 68 (14 japán, 6 brit, 35 svájci, 4 német, és egy-egy francia, kolumbiai és bulgár) turistát mészároltak le a csoport fegyveresei. Két hónappal korábban kilenc német nyaralóval és egy egyiptomi buszsofőrrel végeztek Kairóban. 1996 szeptemberében 18 turistát lelőttek, 15-öt pedig megsebesítettek a mozgalom „harcosai” (mint később kiderült, áldozataikat izraelieknek vélték). Egy esztendővel korábban a horvátországi Rijekában robbant autóba rejtett pokolgép egy rendőrségi épület előtt. Egy ember meghalt, 25 megsebesült. 1994 szeptemberében két német turistát és két egyiptomi kísérőjüket lőtték agyon Hurghadában, míg 1993 decemberében egy osztrák állampolgárokat szállító busz ellen hajtottak végre bombatámadást (16-an sebesültek meg).

Szervezet neve: Dzsihád Csoport (al-Jihad, Islamic Jihad, Tala’i’ al-Fath)

Története: Az egyiptomi székhelyű iszlámista–dzsihádista terrorszervezet mára teljesen beleolvadt az al-Kaida vezette globális iszlám szent háborúba, emiatt rendszerint már nem is említik különálló csoportként. A Dzsihád Csoport első jelentős akciójának a World Trade Center elleni 1993-as merényletet (6 áldozat és közel 1000 sebesült) tekinthetjük, melyben az al-Kaida is aktív szerepet játszott. Később a csoport több egyiptomi merényletért is vállalta a felelősséget, és deklaráltan hirdetett dzsihádot Egyiptom iszlám köztársasággá alakításáért. 1996-ban Isztambulban követtek el súlyos támadást, melyben 18 ukrán turista vesztette életét. A mozgalom nagy valószínűséggel gyanúsítható az utóbbi évek során Egyiptomban elkövetett, turistákat ért támadásokért, sőt a csoport tagjai már felbukkantak Koszovóban, Csecsenföldön, a kaukázusi köztársaságokban és Afrikában is.

Szervezet neve: Abdullah Azzam Mártírserege

Története: Az Abdullah Azzam Sereg valójában az al-Kaida egyiptomi, illetőleg jordániai sejtjének tekinthető, mely valamennyi akcióját vagy az Oszama bin Laden vezette globális terrorcsoporttal, vagy az al-Zarkaviról elhíresült Egység és Dzsiháddal közösen tervelte ki és hajtotta végre. A mozgalom nevét Oszama bin Laden legfőbb mentoráról kapta, akit a dzsihádista filozófia egyik atyjaként tisztelnek követői. Az Abdullah Azzam Mártírsereg vallott ideológiája és kitűzött céljai tökéletesen egyeznek a többi al-Kaidával rokonszenvező szunnita, dzsihádista, iszlámista terrorcsoportéval. A Mártírsereg négy akció elkövetésével vádolható közvetlenül, melyekben összesen hárman haltak meg és 13-an szenvedtek különböző jellegű sérüléseket. A szervezet Egyiptomban turistákat és kormányzati képviselőket támadott meg, míg Jordániában az amerikai hadsereg ott állomásozó hajóira lőtt ki Katyusa-rakétákat. Az Abdullah Azzam bizonyíthatóan részt vett a 2004. októberi Ra’s al-Sultan-i és a 2005. júliusi Sarm-es-Sejk-i terrortámadásban is.
Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Szabó István
A mérhetetlen önkormányzati vagyon
158 oldal
Ára: 2400 Ft

A helyi önkormányzatok költségvetési szektoron kívüli szervezetek útján történő feladatellátása akkor is fontos marad, ha a túlzott decentralizáció ingája most a túlzott központosítás felé tart éppen. A kismonográfia célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az önkormányzati gazdálkodás költségvetésen kívüli szegmensére, ezen belül is az önkormányzati tulajdo...

Mohay Ágoston
A nemzetközi jog érvényesülése az uniós jogban
172 oldal
Ára: 2990 Ft

Az uniós jogrend, mint sui generis, szupranacionális közjog sajátos viszonyban van nemcsak a tagállami jogrendszerekkel, hanem a nemzetközi joggal is – ...

Fülöp T. Mariann
A kétszínű Marokkó
280 oldal
Ára: 2900 Ft

„Szerelem volt első látásra. De idővel rájöttem, Marokkó kétszínű. Sokat hazudott nekem. Szinte minden nap becsapott. És volt, hogy meglepett. Pont ezért szerettem. Volt, hogy a fellegekbe repített, volt, hogy a mélybe taszított ez a rejtélyes, kiismerhetetlen, hallatlanul csábító és szeszélyes szerető. Imádni- és gyűlölnivaló egyszerre.”

Marokkóba...