Politológia

Egyiptomi terrorista csoportok

Publikon Szerkesztőség
Terrorszervezetek a piramisok országában.

Szervezet neve: Tawhid Iszlámista Brigád

Története: A Tawhid Brigádot történelme során eddig csak egy – de nagyon súlyos – merénylettel hozták kapcsolatba. 2004. október 7-én az egyiptomi Tébában három, autóba rejtett pokolgép robbant. Összesen 34-en haltak meg, a sebesültek száma meghaladta a 130-at. A merényletért két szervezet vállalta a felelősséget: az egyik az indonéz Jemaah Islamiyah volt, a másik egy addig ismeretlen terrorszervezet, amely magát Tawhid Iszlámista Brigádnak nevezte. A szakértői vélemények azóta is eltérőek a csoporttal kapcsolatban. Az egyik tábor önálló sejtről beszél (mivel az egyiptomi hatóságok a merénylet után letartóztattak egy főleg palesztinokból álló csoportot), a másik szerint a támadók feltehetően Afganisztánban kiképzett mudzsahedinek voltak, amely az al-Kaida háttértevékenységét támasztja alá. Mindenesetre az, hogy a Tawhid Brigádról a merénylet óta semmit sem lehet hallani, inkább az utóbbi feltevést látszik igazolni. 

Szervezet neve: Iszlám Csoport (al-Gama’a al-Islamiyya)

Története: Az Iszlám Csoport Egyiptom történelmének egyik legrégebbi és legbrutálisabb terrorszervezete, mely napjainkban meglehetősen decentralizált formában működve, az al-Kaidához hasonlóan – azzal valószínűsíthetően szorosan együttműködve – főleg szeparált terrorsejtek számára nyújt anyagi, eszközbeli, kiképzési és egyéb jellegű támogatást. Ideológiai gyökerei az egyik első iszlámista mozgalomig, a Muzulmán Testvériségig nyúlnak vissza. Az Iszlám Csoport alapítóinak (1975-77-re datálják a szervezet megalakulását) többsége Anvar Szadat közkegyelmi ítélete nyomán szabadult ki (még Gamal Abdel Nasszer elnöksége idején börtönöztek be őket). A mozgalom első releváns akciója mégis Szadat ellen irányult, iszlámista forradalmat azonban nem sikerült kirobbantaniuk a merénylőknek. Az összeesküvés kudarcba fulladt, sőt Hoszni Mubarak újonnan megválasztott elnök rendőrei kíméletlen módon felkutatták és likvidálták a szervezet fegyvereseit. Mindezek következtében az Iszlám Csoport hosszú évekre eltűnt, majd csak a nyolcvanas évek végén szerveződött újjá. Aktivitása és támogatóinak köre (az egyre inkább tömegessé váló radikalizmus miatt) a kilencvenes évek alatt rohamosan nőtt. Egyiptomi színhelyű merényleteinek többsége kormányzati és rendőri-katonai, valamint kopt keresztény célpontok ellen irányultak. 1993-ban a World Trade Center elleni támadáshoz asszisztált a mozgalom, 1995-ben pedig az egyiptomi elnök, Hoszni Mubarak ellen hajtottak végre sikertelen merényletet Etiópiában. Az újra megnövekvő rendőri nyomás hatására az Iszlám Csoport egyik szárnya hajlandó volt átmeneti tűzszünetet kötni az egyiptomi kormánnyal, egy másik, az előbbinél nagyobb frakció azonban a harcok további folytatása mellett tett esküt, sőt a Rifa’i Ahmad vezette radikálisok még Oszama bin Laden nyugatellenes harcra hívó fatváját is aláírták. 1993 és 1997 között az Iszlám Csoport közel harminc támadást követett el Egyiptomba érkező turisták ellen. Ezek közül mindenképpen ki kell emelni néhányat. 1997. november 17-én Luxorban 68 (14 japán, 6 brit, 35 svájci, 4 német, és egy-egy francia, kolumbiai és bulgár) turistát mészároltak le a csoport fegyveresei. Két hónappal korábban kilenc német nyaralóval és egy egyiptomi buszsofőrrel végeztek Kairóban. 1996 szeptemberében 18 turistát lelőttek, 15-öt pedig megsebesítettek a mozgalom „harcosai” (mint később kiderült, áldozataikat izraelieknek vélték). Egy esztendővel korábban a horvátországi Rijekában robbant autóba rejtett pokolgép egy rendőrségi épület előtt. Egy ember meghalt, 25 megsebesült. 1994 szeptemberében két német turistát és két egyiptomi kísérőjüket lőtték agyon Hurghadában, míg 1993 decemberében egy osztrák állampolgárokat szállító busz ellen hajtottak végre bombatámadást (16-an sebesültek meg).

Szervezet neve: Dzsihád Csoport (al-Jihad, Islamic Jihad, Tala’i’ al-Fath)

Története: Az egyiptomi székhelyű iszlámista–dzsihádista terrorszervezet mára teljesen beleolvadt az al-Kaida vezette globális iszlám szent háborúba, emiatt rendszerint már nem is említik különálló csoportként. A Dzsihád Csoport első jelentős akciójának a World Trade Center elleni 1993-as merényletet (6 áldozat és közel 1000 sebesült) tekinthetjük, melyben az al-Kaida is aktív szerepet játszott. Később a csoport több egyiptomi merényletért is vállalta a felelősséget, és deklaráltan hirdetett dzsihádot Egyiptom iszlám köztársasággá alakításáért. 1996-ban Isztambulban követtek el súlyos támadást, melyben 18 ukrán turista vesztette életét. A mozgalom nagy valószínűséggel gyanúsítható az utóbbi évek során Egyiptomban elkövetett, turistákat ért támadásokért, sőt a csoport tagjai már felbukkantak Koszovóban, Csecsenföldön, a kaukázusi köztársaságokban és Afrikában is.

Szervezet neve: Abdullah Azzam Mártírserege

Története: Az Abdullah Azzam Sereg valójában az al-Kaida egyiptomi, illetőleg jordániai sejtjének tekinthető, mely valamennyi akcióját vagy az Oszama bin Laden vezette globális terrorcsoporttal, vagy az al-Zarkaviról elhíresült Egység és Dzsiháddal közösen tervelte ki és hajtotta végre. A mozgalom nevét Oszama bin Laden legfőbb mentoráról kapta, akit a dzsihádista filozófia egyik atyjaként tisztelnek követői. Az Abdullah Azzam Mártírsereg vallott ideológiája és kitűzött céljai tökéletesen egyeznek a többi al-Kaidával rokonszenvező szunnita, dzsihádista, iszlámista terrorcsoportéval. A Mártírsereg négy akció elkövetésével vádolható közvetlenül, melyekben összesen hárman haltak meg és 13-an szenvedtek különböző jellegű sérüléseket. A szervezet Egyiptomban turistákat és kormányzati képviselőket támadott meg, míg Jordániában az amerikai hadsereg ott állomásozó hajóira lőtt ki Katyusa-rakétákat. Az Abdullah Azzam bizonyíthatóan részt vett a 2004. októberi Ra’s al-Sultan-i és a 2005. júliusi Sarm-es-Sejk-i terrortámadásban is.
Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Erdősi Ferenc
A Közel-Kelet közlekedése
645 oldal
Ára: 5000 Ft

Miközben a sajtóban a Közel-Kelet politikai konfliktusairól szóló hírek vannak többségben, a térség minden vonatkozásban létfontosságú közlekedéséről vajmi keveset tudunk.

 
Ezt az adósságot törleszti az első magyar nyelvű könyv, mely részletes ismere-teket ad a közlekedéshálózat geopolitikai/geoökonómiai tényezők által erősen befolyás...

Maxwell Deyes
Springs Pilgrim
152 oldal
Ára: 2000 Ft

This is the first book by Maxwell Deyes, adapted from one of his journals into a travelogue. After completing El Camino de Santiago in 2009, he continued walking across Europe, eventually leading him onto the Hungarian Pilgrims Way in March 2012.
The Hungarian Camino is not yet as well established or developed as the Spanish El Camino. This is perhaps why it can be a more interesting an...

Tarrósy István - Glied Viktor - Keserű Dávid (szerk.)
Új népvánorlás - Migráció a 21. században Afrika és Európa között
294 oldal
Ára: 590 Ft

A 21. század egyik legnagyobb globális kihívása a migráció, a tömeges vándorlás. Ez nem meglepő, hiszen napjainkban 230 millió ember „járja az utakat” vagy hagyja el otthonát egy jobb élet reményében.
Az Afrikából induló migrációs hullámok elsődleges állomása Európa. Egységes európai bevándorlási politikáról még nem beszélhetünk, a tagállamok ...