Külpolitika

Szerbia külpolitikája a 19-20. század fordulóján

Hornyák Árpád

Ahhoz, hogy megértsük Belgrád politikáját a 19–20. század fordulóján, tisztában kell lennünk vele, hogy a szerb vezetés legfontosabb külpolitikai célja a 19. század elejétől a török uralom alóli felszabadulás és a szerb egység megteremtése volt, és ez a cél az I. világháborúig (némileg sarkítva, hiszen 1878-ban elismerték Szerbia függetlenégét) valójában egyenlő volt a szerb külpolitikával. A századfordulón ez annyiban módosult, hogy a szerb egység megteremtésének óhaja mellett egyre hangsúlyozottabban jelentkezett a tengeri kijárat meg­szerzésének vágya.


tanulmány letöltése pdf formátumban

ORMOS,HARSÁNYI (ed.) (2005).: Kutatási Füzetek XI., Ünnepi szám Harsányi Iván 75. születésnapjára. Pécs, Pécsi Tudományegyetem.


Kapcsolódó anyagok

Tóth Ágnes - Vékás János: Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)
Reményi Péter: Koszovó – az együttélés nehézségei

Országismertetők

Szerbia és Montenegró

<<< Vissza a tanulmányokhoz
Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
AFRIKA TANULMÁNYOK
AFRIKA TANULMÁNYOK XIII/1-2.
134 oldal
Ára: 1790 Ft

Kelet-afrikai regionális biztonsági kérdések
Monetáris politikai kihívások a szubszaharai régióban
A nők és a földkérdés Kelet-Afrikában
Női genitális csonkítás: múlt és jelen
Az 1994 előtti médiadiskurzus szerepe a háborús nemi erőszak-cselekményekben

Szarka Evelin
Egység a sokféleségben – A távoli Indonézia közelről
192 oldal
Ára: 2500 Ft

Napjainkban számos útikönyv és színes fotóalbum kalauzolja el Indonézia érintetlen tájaira a kíváncsi felfedezőt és az érdeklődőt, ám a turistáknak mutatott és az általuk megalkotott kép sokszor csak felszínes ismereteket ad erről a többnyire muszlim lakosú délkelet-ázsiai államról. 


Mitől olyan különleges az itt élők által beszélt nyelv? H...

Szilágyi István
Geopolitika
254 oldal
Ára: 2000 Ft

Az elmúlt évtizedekben a közéletben és a közbeszédben, a politikai elemzők és a politikusok, a gazdasági szakértők és a közgazdászok,az újságírók és a hírmagyarázók,a geográfusok és a történészek, a társadalomtudósok és a természettudományok képviselői körében a mindennapos érintkezés során divatossá vált a geopolitika szó használata.
A százé...