Országismertetők

Főváros
Peking

Elhelyezkedés:
Kelet-Ázsia, határos: Kelet-Kínai-tengerrel, a Koreai öböllel, a Sárga-tengerrel, és a Dél-Kínai-tengerrel, Észak-Korea és Vietnam között

Terület:
teljes: 9,596,960 sq km
szárazföld: 9,326,410 sq km
víz: 270,550 sq km

Tengerpart:
14,500 km

Éghajlat:
Eléggé nagy eltérések vannak; a déli trópusitól az északi szub-sarkköri éghajlatig

Magassági pontok:
legalacsonyabb: Turpan Pendi -154 m
legmagasabb: Mount Everest 8,850 m

Természeti erõforrások:
Szén, vasérc, kőolaj, földgáz, higany, ón, wolfram, antimon, magnézium, molibdén, vanádium, megnetit, alumínium, ólom, cink, uránium, vízenergia (legnagyobb a világon)

Föld:
termőföld: 14.86%
állandó művelés: 1.27%
egyéb: 83.7% (2005)

Környezetvédelmi egyezmények:
tagja: Antarctic-Environmental Protocol, Antarctic Treaty, Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Hazardous Wastes, Law of the Sea, Marine Dumping, Ozone Layer Protection, Ship Pollution, Tropical Timber 83, Tropical Timber 94, Wetlands, Whaling
aláírt, de nem ratifikált: az alábbi egyezmények közül egyetlen egyet sem

Népesség

Népesség:
1.313.973.713 (2006 július)

Korszerkezet:
0-14 év között: 20.8% (férfi 145.461.833/nő 128.445.739)
15-64 év között: 71.4% (férfi 482.439.115/nő 455.960.489)
65 év felett: 7.8% (férfi 48.562.635/nő 53.103.902) (2006)

Népesség növekedési ráta:
0.59% (2006)

Népesség változás:
-0.39 bevándorló/1,000 fő (2006)

Nemek aránya:
születéskor: 1.12 férfi/nő
15 év alatt:1.13 férfi/nő
15-64 év között:1.06 férfi/nő
65 év felett: 0.91 férfi/nő
teljes népesség: 1.06 férfi/nő(2006)

Várható átlagéletkor:
Teljes népesség: 72.58 év
férfi: 70.89 év
nõ: 74.46 év (2006)

Nemzetiség:
Kínai

Etnikumok:
han kínai 91.9%, zhuang, ujgur, hui, yi, tibeti, miao, manchu, mongol, buyi, koreai, és egyéb 8.1%

Vallás:
taoista (Taoist), buddhista, muszlim 1%-2%, keresztény 3%-4%
megjegyzés: hivatalosan ateista (2002)

Nyelvek:
Standard kínai vagy mandarin (Putonghua, Beijing dialektuson alapul), Yue (Cantonese), Wu (Shanghaiese), Minbei (Fuzhou), Minnan (Hokkien-Taiwanese), Xiang, Gan, Hakka dialektusok, kisebbségi nyelvek

Kormányzat

Ország neve:
Hagyományos hosszú forma: Kínai nápköztársaság
Hagyományos rövid forma: Kína

Államforma:
Kommunista állam

Közigazgatás:
23 tartomány, 5 autonóm régió (zizhiqu, singular and plural), és 4 törvényhatóság: tartományok: Anhui, Fujian, Gansu, Guangdong, Guizhou, Hainan, Hebei, Heilongjiang, Henan, Hubei, Hunan, Jiangsu, Jiangxi, Jilin, Liaoning, Qinghai, Shaanxi, Shandong, Shanxi, Sichuan, Yunnan, Zhejiang: autonóm régiók: Guangxi, Nei Mongol, Ningxia, Xinjiang, Xizang (Tibet): törvényhatóság: Beijing, Chongqing, Shanghai, Tianjin
megjegyzés: Kína álláspontja szerint Tajvan a 23. tartománya

Függetlenség:
i.e. 221. Qin dinasztia idején történt egyesítés után;
1912. január 1. a Manchu dinasztiát felváltotta a köztársaság;
1949. október 1. népköztársaság megalapítása

Alkotmány:
1982. december 4. legutolsó kihírdetés

Választójog:
18 év felett; általános;

Végrehajtó hatalom:
államfő: HU Jintao (2003. március 15. óta) elnök-helyettes ZENG Qinghong (2003. március 15. óta)
koemányfő: WEN Jiabao (2003. március 16. óta); miniszterelnök-helyettesek HUANG Ju (2003. március 17. óta), WU Yi (2003. március 17. óta), ZENG Peiyan (2003. március 17. óta), és HUI Liangyu (2003. március 17. óta)
kormány: Állami Tanács, aminek a tagjaira a Nemzeti Népkongresszus tesz javaslatot, ötéves megbízatás; választások utoljára 2003. március 15-17. között tartottak (következő 2008. március); a miniszterelnököt az elnök jelöli és a Nemzeti Népkongresszus jóváhagyja
eredmények: HU Jintaot a 10. Nemzeti Népkongresszus választotta meg 2937 szavazattal; ZENG Qinghong elnökhelyettest a 10. Nemzeti Népkongresszus választotta meg 2578 szavazattal

Törvényhozás:
Egykamarás Nemzeti Népkongresszus (2985 ülőhely; a tagokat a törvényhatósági, regionális és tartományi népkongresszusok választják öt évre)
Választások: utoljára: 2002 december – 2003 február (következő: 2007 – 2008 február
Eredmények: NA

Igazságszolgáltatás:
Népi Legfelsőbb Bíróság (a bírákat a Nemzeti Népi Kongresszus jelöli); Helyi Népi Bíróságok (felsőbb, közép és helyi szintből áll); Különleges Népi Bíróságok (főleg hadi, tengerészeti és vasúti szállítási bíróságok)

Pártok és vezetõk:
Kínai Kommunista Párt CCP [HU Jintao, a Központi Bizottság Főtitkára]; nyolc kisebb párt, ami a CCP felügyelete alatt van

Nemzetközi szervezetek tagja:
AfDB, APEC, APT, ARF, AsDB, ASEAN (tárgyaló partner), BIS, CDB, FAO, G-77, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICRM, IDA, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, IOM (megfigyelő), ISO, ITU, LAIA (megfigyelő), MIGA, MONUC, NAM (megfigyelő), NSG, OAS (observer), ONUB, OPCW, PCA, SCO, UN, UN Security Council, UNAMSIL, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNITAR, UNMEE, UNMIL, UNMOVIC, UNOCI, UNTSO, UPU, WCO, WHO, WIPO, WMO, WToO, WTO, ZC

Gazdaság:
A kínai vezetés 1978-ban kezdte el átalakítani a hatékonytalan, szovjet-típusú tervgazdaságot egy piacorientált felé. Annak ellenére, hogy Kínában kommunista politikai berendezkedés van, a nem kormányzati szereplők és az egyének gazdasági befolyása egyre inkább növekszik. A mezőgazdaságban a kollektív művelés helyébe a háztáji gazdaságok léptek, és a helyi hivatalok és tervkészítők nagyobb hatalmat kaptak, ami lehetővé tette az kisméretű vállalkozások egész sorának a létrejöttét a könnyűiparban, és nyitottá tette a külföldi befektetések és kereskedelem számára. Ennek eredményeként a GDP megnégyszereződött 1978 óta. Ezzel Kína az USA után a világ második legnagyobb gazdaságává vált, annak ellenére, hogy az egy főre eső GDP alapján még mindig a szegény országok közé tartozik. A mezőgazdaság és az ipar leginkább a part menti területeken ment át nagy változásokon, mivel a külföldi befektetések itt segítették a leginkább a kibocsátás és az export növelését. Sokszor azt mondják, hogy ennek a hibrid struktúrának köszönheti Kína ezt – a szocializmus és a kapitalizmus keveredésének legrosszabb verziója. Ezért Kína időnként arra kényszerül, hogy visszavegyen ebből és újból megerősítse a központi hatalmat. A kormány a következő problémákkal küzködik: (a) annak a több tízmillió munkásnak, bevándorlónak az állását kell fenntartani, akiket elbocsátottak az állami vállalatoktól; (b) gazdasági bűnözést és akorrupciót le kell szorítania; (c) megtartani és megsegíteni a nagy állami vállalatokat, megvédeni őket a piaci versenytől. Kb. 100-150 millióra tehető azoknak a felesleges munkásoknak a száma, akik falvak és a városok között ingáznak és ideiglenes és alacsony bérezésű munkákat látnak el. A kínai központi hatalom meggyengült, így a népesedési politikát is nehezebb betartani, ami a hosszú távú növekedés fenntartásához elengedhetetlen lenne. Ennek a politikának azonban árnyoldala is van: Kína a világon a leggyorsabban elöregedő társadalom lett. A hatalmas embertömegnek van még egy veszélye, ez pedig a környezetszennyezés növekvő mértéke. Kína megművelhető területének aránya folyamatosan csökken a talajerózió és a gazdasági fejlesztések miatt. A kormányzatnak manapság az a feladata, hogy a rohamosan növekvő gazdaságot visszafogja, amit részben azzal akar elérni, hogy hatalmas infrastrukturális beruházásokba kezd. A WTO tagsága egyrészt remélhetőleg segíteni fogja a stabil és erős gazdasági növekedés fenntartását, másrészt pedig állandó nyomást gyakorol a központi irányítású hibrid rendszerre. Kína hatalmas bevételre tett szert az internet révén, és a felhasználók aránya elérte a 94 milliót 2004 végén. A külföldi befektetések továbbra is fontos részei lesznek a gazdasági növekedésének. Elektromos áram és nyersanyaghiány hatással lehet az ipari kibocsátásra a 2005-ös év folyamán. Kína szomszédja egyben legnagyobb riválisa is. Minden területen megelőzi Indiát egyelőre, egyet kivéve: az angol nyelvtudást.

GDP növekedési ráta:
10.5% (hivatalos adat) (2006)

GDP szektorok alapján:
mezõgazdaság: 11.9%
ipar: 48.1%
szolgáltatások: 40% (2006)

Munkaerõ, szektorok szerint:
mezőgazdaság 45%, ipar 24%, szolgáltatások 31% (2005)

Ipar:
Bányászat, vasérc acél, alumínium és más fémek; szén; gépszerkezetek; fegyverzet; textil; kőolaj;cement; vegyi anyagok; trágya; fogyasztási termékek: cipők, játékok, elektronikai cikkek; élelmiszer-feldolgozás; szállítmányozási eszközök: autók, vasúti kocsik, vonatok, hajók, repülők; telekommunikációs eszközök, kereskedelmi műholdak, és járművek

Export partnerek:
USA 21.4%, Hong Kong 16.3%, Japán 11%, Dél-Korea 4.6%, Németország 4.3% (2005)

Import partnerek:
Japán 15.2%, Dél-Korea 11.6%, Tajvan 11.2%, USA 7.4%, Németország 4.6% (2005)

Repülõterek:
486 (2006)

Hadsereg

Haderõnemek:
Népi Felszabadítási hadsereg; szárazföldi erők, haditengerészet, légierő (ejtőernyősök is), és II. tüzérségi csapatok; Népi Rendőri Erők (belső biztonsági alakulatok, Nemzetőrség

Hadi kiadások dollárban:
GDP 4.3%-a (2006)

	Kína

	Főváros Peking Elhelyezkedés: Kelet-Ázsia, határos: Kelet-Kínai-tengerrel, a Koreai öböllel, a Sárga-tengerrel, és a Dél-Kínai-tengerrel, Észak-Korea és Vietnam között Terület: teljes: 9,596,960 sq km szárazföld: 9,326,410 sq km víz: 270,550 sq km Tengerpart: 14,500 km Éghajlat: Eléggé nagy eltérések vannak; a déli trópusitól az északi szub-sarkköri éghajlatig Magassági pontok: legalacsonyabb: Turpan Pendi -154 m legmagasabb: Mount Everest 8,850 m Természeti erõforrások: Szén, vasérc, kőolaj, földgáz, higany, ón, wolfram, antimon, magnézium, molibdén, vanádium, megnetit, alumínium, ólom, cink, uránium, vízenergia (legnagyobb a világon) Föld: termőföld: 14.86% állandó művelés: 1.27% egyéb: 83.7% (2005) Környezetvédelmi egyezmények: tagja: Antarctic-Environmental Protocol, Antarctic Treaty, Biodiversity, Climate Change, Climate Change-Kyoto Protocol, Desertification, Endangered Species, Hazardous Wastes, Law of the Sea, Marine Dumping, Ozone Layer Protection, Ship Pollution, Tropical Timber 83, Tropical Timber 94, Wetlands, Whaling aláírt, de nem ratifikált: az alábbi egyezmények közül egyetlen egyet sem Népesség Népesség: 1.313.973.713 (2006 július) Korszerkezet: 0-14 év között: 20.8% (férfi 145.461.833/nő 128.445.739) 15-64 év között: 71.4% (férfi 482.439.115/nő 455.960.489) 65 év felett: 7.8% (férfi 48.562.635/nő 53.103.902) (2006) Népesség növekedési ráta: 0.59% (2006) Népesség változás: -0.39 bevándorló/1,000 fő (2006) Nemek aránya: születéskor: 1.12 férfi/nő 15 év alatt:1.13 férfi/nő 15-64 év között:1.06 férfi/nő 65 év felett: 0.91 férfi/nő teljes népesség: 1.06 férfi/nő(2006) Várható átlagéletkor: Teljes népesség: 72.58 év férfi: 70.89 év nõ: 74.46 év (2006) Nemzetiség: Kínai Etnikumok: han kínai 91.9%, zhuang, ujgur, hui, yi, tibeti, miao, manchu, mongol, buyi, koreai, és egyéb 8.1% Vallás: taoista (Taoist), buddhista, muszlim 1%-2%, keresztény 3%-4% megjegyzés: hivatalosan ateista (2002) Nyelvek: Standard kínai vagy mandarin (Putonghua, Beijing dialektuson alapul), Yue (Cantonese), Wu (Shanghaiese), Minbei (Fuzhou), Minnan (Hokkien-Taiwanese), Xiang, Gan, Hakka dialektusok, kisebbségi nyelvek Kormányzat Ország neve: Hagyományos hosszú forma: Kínai nápköztársaság Hagyományos rövid forma: Kína Államforma: Kommunista állam Közigazgatás: 23 tartomány, 5 autonóm régió (zizhiqu, singular and plural), és 4 törvényhatóság: tartományok: Anhui, Fujian, Gansu, Guangdong, Guizhou, Hainan, Hebei, Heilongjiang, Henan, Hubei, Hunan, Jiangsu, Jiangxi, Jilin, Liaoning, Qinghai, Shaanxi, Shandong, Shanxi, Sichuan, Yunnan, Zhejiang: autonóm régiók: Guangxi, Nei Mongol, Ningxia, Xinjiang, Xizang (Tibet): törvényhatóság: Beijing, Chongqing, Shanghai, Tianjin megjegyzés: Kína álláspontja szerint Tajvan a 23. tartománya Függetlenség: i.e. 221. Qin dinasztia idején történt egyesítés után; 1912. január 1. a Manchu dinasztiát felváltotta a köztársaság; 1949. október 1. népköztársaság megalapítása Alkotmány: 1982. december 4. legutolsó kihírdetés Választójog: 18 év felett; általános; Végrehajtó hatalom: államfő: HU Jintao (2003. március 15. óta) elnök-helyettes ZENG Qinghong (2003. március 15. óta) koemányfő: WEN Jiabao (2003. március 16. óta); miniszterelnök-helyettesek HUANG Ju (2003. március 17. óta), WU Yi (2003. március 17. óta), ZENG Peiyan (2003. március 17. óta), és HUI Liangyu (2003. március 17. óta) kormány: Állami Tanács, aminek a tagjaira a Nemzeti Népkongresszus tesz javaslatot, ötéves megbízatás; választások utoljára 2003. március 15-17. között tartottak (következő 2008. március); a miniszterelnököt az elnök jelöli és a Nemzeti Népkongresszus jóváhagyja eredmények: HU Jintaot a 10. Nemzeti Népkongresszus választotta meg 2937 szavazattal; ZENG Qinghong elnökhelyettest a 10. Nemzeti Népkongresszus választotta meg 2578 szavazattal Törvényhozás: Egykamarás Nemzeti Népkongresszus (2985 ülőhely; a tagokat a törvényhatósági, regionális és tartományi népkongresszusok választják öt évre) Választások: utoljára: 2002 december – 2003 február (következő: 2007 – 2008 február Eredmények: NA Igazságszolgáltatás: Népi Legfelsőbb Bíróság (a bírákat a Nemzeti Népi Kongresszus jelöli); Helyi Népi Bíróságok (felsőbb, közép és helyi szintből áll); Különleges Népi Bíróságok (főleg hadi, tengerészeti és vasúti szállítási bíróságok) Pártok és vezetõk: Kínai Kommunista Párt CCP [HU Jintao, a Központi Bizottság Főtitkára]; nyolc kisebb párt, ami a CCP felügyelete alatt van Nemzetközi szervezetek tagja: AfDB, APEC, APT, ARF, AsDB, ASEAN (tárgyaló partner), BIS, CDB, FAO, G-77, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICRM, IDA, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, IOM (megfigyelő), ISO, ITU, LAIA (megfigyelő), MIGA, MONUC, NAM (megfigyelő), NSG, OAS (observer), ONUB, OPCW, PCA, SCO, UN, UN Security Council, UNAMSIL, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNITAR, UNMEE, UNMIL, UNMOVIC, UNOCI, UNTSO, UPU, WCO, WHO, WIPO, WMO, WToO, WTO, ZC Gazdaság: A kínai vezetés 1978-ban kezdte el átalakítani a hatékonytalan, szovjet-típusú tervgazdaságot egy piacorientált felé. Annak ellenére, hogy Kínában kommunista politikai berendezkedés van, a nem kormányzati szereplők és az egyének gazdasági befolyása egyre inkább növekszik. A mezőgazdaságban a kollektív művelés helyébe a háztáji gazdaságok léptek, és a helyi hivatalok és tervkészítők nagyobb hatalmat kaptak, ami lehetővé tette az kisméretű vállalkozások egész sorának a létrejöttét a könnyűiparban, és nyitottá tette a külföldi befektetések és kereskedelem számára. Ennek eredményeként a GDP megnégyszereződött 1978 óta. Ezzel Kína az USA után a világ második legnagyobb gazdaságává vált, annak ellenére, hogy az egy főre eső GDP alapján még mindig a szegény országok közé tartozik. A mezőgazdaság és az ipar leginkább a part menti területeken ment át nagy változásokon, mivel a külföldi befektetések itt segítették a leginkább a kibocsátás és az export növelését. Sokszor azt mondják, hogy ennek a hibrid struktúrának köszönheti Kína ezt – a szocializmus és a kapitalizmus keveredésének legrosszabb verziója. Ezért Kína időnként arra kényszerül, hogy visszavegyen ebből és újból megerősítse a központi hatalmat. A kormány a következő problémákkal küzködik: (a) annak a több tízmillió munkásnak, bevándorlónak az állását kell fenntartani, akiket elbocsátottak az állami vállalatoktól; (b) gazdasági bűnözést és akorrupciót le kell szorítania; (c) megtartani és megsegíteni a nagy állami vállalatokat, megvédeni őket a piaci versenytől. Kb. 100-150 millióra tehető azoknak a felesleges munkásoknak a száma, akik falvak és a városok között ingáznak és ideiglenes és alacsony bérezésű munkákat látnak el. A kínai központi hatalom meggyengült, így a népesedési politikát is nehezebb betartani, ami a hosszú távú növekedés fenntartásához elengedhetetlen lenne. Ennek a politikának azonban árnyoldala is van: Kína a világon a leggyorsabban elöregedő társadalom lett. A hatalmas embertömegnek van még egy veszélye, ez pedig a környezetszennyezés növekvő mértéke. Kína megművelhető területének aránya folyamatosan csökken a talajerózió és a gazdasági fejlesztések miatt. A kormányzatnak manapság az a feladata, hogy a rohamosan növekvő gazdaságot visszafogja, amit részben azzal akar elérni, hogy hatalmas infrastrukturális beruházásokba kezd. A WTO tagsága egyrészt remélhetőleg segíteni fogja a stabil és erős gazdasági növekedés fenntartását, másrészt pedig állandó nyomást gyakorol a központi irányítású hibrid rendszerre. Kína hatalmas bevételre tett szert az internet révén, és a felhasználók aránya elérte a 94 milliót 2004 végén. A külföldi befektetések továbbra is fontos részei lesznek a gazdasági növekedésének. Elektromos áram és nyersanyaghiány hatással lehet az ipari kibocsátásra a 2005-ös év folyamán. Kína szomszédja egyben legnagyobb riválisa is. Minden területen megelőzi Indiát egyelőre, egyet kivéve: az angol nyelvtudást. GDP növekedési ráta: 10.5% (hivatalos adat) (2006) GDP szektorok alapján: mezõgazdaság: 11.9% ipar: 48.1% szolgáltatások: 40% (2006) Munkaerõ, szektorok szerint: mezőgazdaság 45%, ipar 24%, szolgáltatások 31% (2005) Ipar: Bányászat, vasérc acél, alumínium és más fémek; szén; gépszerkezetek; fegyverzet; textil; kőolaj;cement; vegyi anyagok; trágya; fogyasztási termékek: cipők, játékok, elektronikai cikkek; élelmiszer-feldolgozás; szállítmányozási eszközök: autók, vasúti kocsik, vonatok, hajók, repülők; telekommunikációs eszközök, kereskedelmi műholdak, és járművek Export partnerek: USA 21.4%, Hong Kong 16.3%, Japán 11%, Dél-Korea 4.6%, Németország 4.3% (2005) Import partnerek: Japán 15.2%, Dél-Korea 11.6%, Tajvan 11.2%, USA 7.4%, Németország 4.6% (2005) Repülõterek: 486 (2006) Hadsereg Haderõnemek: Népi Felszabadítási hadsereg; szárazföldi erők, haditengerészet, légierő (ejtőernyősök is), és II. tüzérségi csapatok; Népi Rendőri Erők (belső biztonsági alakulatok, Nemzetőrség Hadi kiadások dollárban: GDP 4.3%-a (2006)