Politológia

Emelkedő élelmiszerárak

Németh Kamilla
Az élelmiszerárak emelkedése egy sor afrikai és ázsiai országban felkelésekhez vezetett. A legsúlyosabban érintett államok kormányai eleddig nem tudtak megoldást találni a problémára.

Az élelmiszeripari ágazatot több oldalról is kihívások szorongatják. Az elmúlt évben drasztikusan emelkedett a tej, tojás, kukorica, liszt, az olaj és még egy sor alapvető élelmiszer ára. A növekedés üteme idén ugyan valamelyest lassult, azonban már így is eddig soha nem tapasztalt magasságokba ért. A helyzetet tovább rontja, hogy párhuzamosan drágul az energia, illetve az üzemanyag is, szignifikánsan emelve az amúgy is jelentős előállítási költségeket. Sajnos e negatív folyamatok leginkább a harmadik világ országait érintik, melyek állandó behozatalra szorulnak az alapvető élelmiszerek többségéből. Különösen súlyosnak számít azon országok helyzete, melyeknek nincs vagy csak kis mértékű olaj-, illetve egyéb ásványbevételük van. Egyiptomban például a lakosság fele napi egy dollárnál kevesebből él, a kormány élelmiszer-támogatásra fordított kiadásai elérik a 13,7 milliárd dollárt. A hasonlóan súlyos kihívásokkal küszködő Jemenben pénzforrások híján kénytelenek voltak megszüntetni a fűtőanyagok dotációját, mely nyomán a benzin ára napokon belül két harmadával ugrott meg magával rántva az élelmiszerek drágulását. A brit Economist felmérései alapján jelenleg a jordániai Ammán a legdrágább arab főváros.

A FAO legutóbbi jelentése szerint 2007/2008-ban a világ legszegényebb országainak gabona importja körülbelül 56%-kal fog emelkedni. Közben a nemzetközi gabonaárak az utóbbi két hónapban meredeken emelkedtek, s a növekvő kereslet, valamint az országok megcsappanó készletei mindezt csak fokozzák, ahogyan azt az ENSZ legutóbbi előrejelzése is megállapította. Leginkább a rizs ára ugrott meg, elsősorban a fő exportáló országok kivitelt érintő korlátozásai miatt. Március végén a rizs és a liszt ára majd’ duplája volt a tavalyinak. A további gondok megelőzése érdekében a FAO elindított egy programot, amellyel az agrárágazat termelési volumenének növelését próbálják elérni. A különböző elemzések szerint a mezőgazdaságban dolgozók munkáját nagymértékben segítené, ha lehetőségük lenne hozzájutni termelékenyebb magokhoz, hatékonyabb permetszerekhez, és ami talán a legfontosabb: vízhez. A földaktivistáknak nevezett csoportok már meg is kezdték munkájukat Burkina Fasóban, Mozambikban, Mauritániában és Szenegálban. A gabonatermelés intenzitása érdekében a FAO valamennyi nehéz helyzetbe került államnak segítséget ígért, vállalta szakértők kiküldését, különböző stratégiák kidolgozását. Az ENSZ szakosított intézménye a Világélelmezési Programmal, illetve egyéb partnerekkel karöltve rendezvények, konferenciák szervezésén, valamint nyomtatott és digitális kiadványok, felületek megjelentetésén keresztül igyekszik fejleszteni az élelmiszerpiaci információs rendszereket is. A FAO ezen célokra összesen 17 millió dollárt különít el.

Mindeközben a segítségnyújtás egyedi formái is előtérbe kerültek. Nicolas Sarkozy francia elnök megduplázta országának hozzájárulását az élelmezési programhoz, 60 millió eurót küldve az érintett államoknak. A „valaha volt legnagyobb élelmiszersegély”, 160 millió euró megszavazásával az Európai Bizottság is hasonló bejelentést tett. Ezen anyagi támogatásokra, még ha csak egyszerinek is bizonyulnak később, óriási szükség van, mivel az élelmezési segélyalap költségvetési kereteit a válság ellenére idén sem bővítették ki, a 2007-es 220,2 millió euróról való emelkedés az idei 223,3 millióra minimálisnak nevezhető.

Az élelmiszerárak növekedésében furcsamód jelentősen közrejátszik a magas olajtarifák miatt előtérbe kerülő bioüzemanyag előállításra alkalmas gabonafajták termelése, mely termőterületet és így közvetve élelemforrást vesz el az emberektől. A komoly veszélyekkel fenyegető tények ellenére az Európai Unió továbbra is prioritásként kezeli a bioüzemanyaggal hajtott gépjárművek számának emelését, még ha ez a fogyasztásra szánt gabona termelésének csökkenésével is jár.

Bár a helyzet egyre reménytelenebbnek látszik, elemzők szerint a „szükség nagy úr” elve fog ebben a helyzetben is érvényesülni. Vagyis mivel nem valószínű, hogy a kereslet csökkenni fog az élelmiszeripar felveszi a harcot, és megoldásokat dolgoz ki a hiány pótlására, már csak az a kérdés mikor, s kik fognak abból a legtöbb hasznot húzni.  

 
Források:
http://www.ft.com/foodprices
http://www.fao.org/newsroom/en/news/2008/1000826/index.html
Újdonság
Kosár
A kosár 0 terméket tartalmaz.
Kiemelt ajánlataink
Szabó Gábor
Modern politikai eszmék, ideológiák
66 oldal
Ára: 1000 Ft

A közszférában hivatásukat majdan gyakorlók óhatatlanul találkoznak az államhatalom céljaival, a politikai, társadalmi és gazdasági konfliktusokra adott válaszaival. Minden ilyen célkitűzés és szándék akarva-akaratlanul a politikai eszmék világába visz bennünket. Éppen ezért látszik fontosnak, hogy a hallgatók a napjainkban gyakran tapasztalható eszmei kavalkádban k...

Maxwell Deyes
Springs Pilgrim
152 oldal
Ára: 2000 Ft

This is the first book by Maxwell Deyes, adapted from one of his journals into a travelogue. After completing El Camino de Santiago in 2009, he continued walking across Europe, eventually leading him onto the Hungarian Pilgrims Way in March 2012.
The Hungarian Camino is not yet as well established or developed as the Spanish El Camino. This is perhaps why it can be a more interesting an...

Szabó István
A mérhetetlen önkormányzati vagyon
158 oldal
Ára: 2400 Ft

A helyi önkormányzatok költségvetési szektoron kívüli szervezetek útján történő feladatellátása akkor is fontos marad, ha a túlzott decentralizáció ingája most a túlzott központosítás felé tart éppen. A kismonográfia célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az önkormányzati gazdálkodás költségvetésen kívüli szegmensére, ezen belül is az önkormányzati tulajdo...