felhasználónév | jelszó | Elfelejtette jelszavát? | Regisztráció |
Politológia |
Az élelmiszeripari ágazatot több oldalról is kihívások szorongatják. Az elmúlt évben drasztikusan emelkedett a tej, tojás, kukorica, liszt, az olaj és még egy sor alapvető élelmiszer ára. A növekedés üteme idén ugyan valamelyest lassult, azonban már így is eddig soha nem tapasztalt magasságokba ért. A helyzetet tovább rontja, hogy párhuzamosan drágul az energia, illetve az üzemanyag is, szignifikánsan emelve az amúgy is jelentős előállítási költségeket. Sajnos e negatív folyamatok leginkább a harmadik világ országait érintik, melyek állandó behozatalra szorulnak az alapvető élelmiszerek többségéből. Különösen súlyosnak számít azon országok helyzete, melyeknek nincs vagy csak kis mértékű olaj-, illetve egyéb ásványbevételük van. Egyiptomban például a lakosság fele napi egy dollárnál kevesebből él, a kormány élelmiszer-támogatásra fordított kiadásai elérik a 13,7 milliárd dollárt. A hasonlóan súlyos kihívásokkal küszködő Jemenben pénzforrások híján kénytelenek voltak megszüntetni a fűtőanyagok dotációját, mely nyomán a benzin ára napokon belül két harmadával ugrott meg magával rántva az élelmiszerek drágulását. A brit Economist felmérései alapján jelenleg a jordániai Ammán a legdrágább arab főváros.
A FAO legutóbbi jelentése szerint 2007/2008-ban a világ legszegényebb országainak gabona importja körülbelül 56%-kal fog emelkedni. Közben a nemzetközi gabonaárak az utóbbi két hónapban meredeken emelkedtek, s a növekvő kereslet, valamint az országok megcsappanó készletei mindezt csak fokozzák, ahogyan azt az ENSZ legutóbbi előrejelzése is megállapította. Leginkább a rizs ára ugrott meg, elsősorban a fő exportáló országok kivitelt érintő korlátozásai miatt. Március végén a rizs és a liszt ára majd’ duplája volt a tavalyinak. A további gondok megelőzése érdekében a FAO elindított egy programot, amellyel az agrárágazat termelési volumenének növelését próbálják elérni. A különböző elemzések szerint a mezőgazdaságban dolgozók munkáját nagymértékben segítené, ha lehetőségük lenne hozzájutni termelékenyebb magokhoz, hatékonyabb permetszerekhez, és ami talán a legfontosabb: vízhez. A földaktivistáknak nevezett csoportok már meg is kezdték munkájukat Burkina Fasóban, Mozambikban, Mauritániában és Szenegálban. A gabonatermelés intenzitása érdekében a FAO valamennyi nehéz helyzetbe került államnak segítséget ígért, vállalta szakértők kiküldését, különböző stratégiák kidolgozását. Az ENSZ szakosított intézménye a Világélelmezési Programmal, illetve egyéb partnerekkel karöltve rendezvények, konferenciák szervezésén, valamint nyomtatott és digitális kiadványok, felületek megjelentetésén keresztül igyekszik fejleszteni az élelmiszerpiaci információs rendszereket is. A FAO ezen célokra összesen 17 millió dollárt különít el.
Mindeközben a segítségnyújtás egyedi formái is előtérbe kerültek. Nicolas Sarkozy francia elnök megduplázta országának hozzájárulását az élelmezési programhoz, 60 millió eurót küldve az érintett államoknak. A „valaha volt legnagyobb élelmiszersegély”, 160 millió euró megszavazásával az Európai Bizottság is hasonló bejelentést tett. Ezen anyagi támogatásokra, még ha csak egyszerinek is bizonyulnak később, óriási szükség van, mivel az élelmezési segélyalap költségvetési kereteit a válság ellenére idén sem bővítették ki, a 2007-es 220,2 millió euróról való emelkedés az idei 223,3 millióra minimálisnak nevezhető.
Az élelmiszerárak növekedésében furcsamód jelentősen közrejátszik a magas olajtarifák miatt előtérbe kerülő bioüzemanyag előállításra alkalmas gabonafajták termelése, mely termőterületet és így közvetve élelemforrást vesz el az emberektől. A komoly veszélyekkel fenyegető tények ellenére az Európai Unió továbbra is prioritásként kezeli a bioüzemanyaggal hajtott gépjárművek számának emelését, még ha ez a fogyasztásra szánt gabona termelésének csökkenésével is jár.
Bár a helyzet egyre reménytelenebbnek látszik, elemzők szerint a „szükség nagy úr” elve fog ebben a helyzetben is érvényesülni. Vagyis mivel nem valószínű, hogy a kereslet csökkenni fog az élelmiszeripar felveszi a harcot, és megoldásokat dolgoz ki a hiány pótlására, már csak az a kérdés mikor, s kik fognak abból a legtöbb hasznot húzni.
Kosár |
A kosár 0 terméket tartalmaz. |
Tovább a rendeléshez |