| felhasználónév | jelszó | Elfelejtette jelszavát? | Regisztráció |
Kérjük, várjon...| Politológia |
Pakisztáni terrorista csoportok
Harcosok Kasmír elfoglalásáért
Szervezet neve: Lashkar-e-Taiba (A Tiszták Serege)
Története: A Lashkar-e-Taiba (LET) Közép-Ázsia legrettegettebb terrorcsoportjai közé tartozik. A szervezet tulajdonképpen a pakisztáni székhelyű, Markaz ud-Dawa wal-Irshad (MDI) szélsőséges iszlámista mozgalom fegyveres szárnyának tekinthető. A LET egyike a legszervezettebb kasmíri csoportoknak, melyek jelentős támogatást (főleg pénzt és információt) kapnak a pakisztáni titkosszolgálattól (ISI) is. Emellett feltételezhető, hogy a mozgalom kapcsolatot épített ki az al-Kaidával, valamint az afganisztáni tálibokkal is. A 2001. szeptember 11-i merényletsorozat óta az Egyesült Államok erélyesen követeli a pakisztáni kormányzattól, hogy számolja fel a LET-et, vagy legalábbis szakítson meg vele minden kapcsolatot, azonban érdemes kiemelni, hogy a terrorszervezet ettől fogva vált még inkább aktívvá. Eddig több mint húsz komoly merényletet követett el a Lashkar-e-Taiba, melyeknek összesen körülbelül 180 áldozata, és legkevesebb 350 sebesültje volt. A szervezet legsúlyosabb támadásai közé a következők sorolhatók: 2001 júliusában 14 indiai vesztette életét a shesnagi mészárlásban. Decemberben Delhiben, az indiai parlament épületében heten haltak meg, amikor a LET (és a Mohamed Seregének) fegyveresei tüzet nyitottak. 2002 első napján egy hattagú hindu családot mészároltak le, majd júliusban közel 30-an haltak meg, amikor a LET fegyveresei lövöldözni kezdetek egy jammui hindu rendezvénysorozaton. Ugyanazon év augusztusában kilencen vesztették életüket és közel harmincan sebesültek meg, amikor a szervezet merényletet hajtott végre egy indiai zarándokcsoport ellen. 2003. augusztus 25-én Bombayben, az egyik legforgalmasabb téren csúcsidőben robbant hatalmas erejű bomba. A támadásban 52-en haltak meg, a sebesültek száma meghaladta a 150-et. A Lashkar-e-Taiba legutolsó, eddigi legszörnyűbb merényletét 2006. július 11-én hajtotta végre Bombayben (Mumbai). A bombatámadásban legkevesebb 190-en vesztették életüket, a sebesültek száma több százra tehető.
Szervezet neve: Harakat ul-Mujahedin – HUM
Története: A HUM 1985-ben alakult Afganisztánban, a Harakat-ul-Jihad al-Islami (HUJI) szovjetellenes iszlámista terrorszervezet egyik fegyveres egységeként. 1989-ig, a szovjet katonák Afganisztánból való teljes kivonulásáig a csoport a mudzsahedinek oldalán harcolt, „felszabadító mozgalomként”. A kilencvenes évek elején a HUM Kasmírba tette át a székhelyét, ahol a pakisztáni titkosszolgálat hathatós támogatásával bekapcsolódott a térség erőszakos szeparatizációs folyamataiba. Mindeközben a mozgalom fenntartotta jó viszonyát a közben hatalomra kerülő tálibokkal illetőleg az al-Kaidával is, olyannyira, hogy a globális dzsihádizmus egyik legfőbb „humán forrásává” vált, elsősorban közvetlen fegyveres konfrontációs tevékenységekre – vagyis gerillaharcra – specializálódva. A HUM mudzsahedinjei már feltűntek Boszniában, Koszovóban, Csecsenföldön és Afrikában is. 1997-ben a HUM és a HUJI bizonyos szekciói újraegyesültek és megalakították a Harakat ul-Ansart.
Szervezet neve: Hizb ul-Mujahedin (Mudzsahedinek Pártja)
Története: Valamennyi, Kasmírban tevékenykedő terrorcsoport közül a Hizb ul-Mujahedin a legjelentősebb, nem feltétlenül aktivitása, hanem szervezeti kiépültsége miatt. 1989-ben alakult a Jamaat-e-Islami fegyveres szervezeteként. Már alapításakor szoros kapcsolatban állt különböző afgán csoportokkal, melyek fegyverrel és kiképzési lehetőségekkel látták el a Hizb-et. Később ezen együttműködések hatására került be a mozgalom a „globális iszlám harcba”. A Hizb ul-Mujahedin ideológiájának középpontjában azonban Kasmír maradt, és a térség Pakisztánhoz való csatolása (ebben a kérdésben több másik csoporttal is szembe került, akik inkább Kasmír és Jammu függetlenségéért szállnak síkra). A szervezet leggyakrabban Kasmír indiai részének rendőri és kormányzati képviselőit támadja, azonban többször előfordult már az is, hogy egyszerű civilek váltak a Hizb ul-Mujahedin merényleteinek áldozataivá, pl.: 2005 októberében, amikor a mozgalom harcosai tíz indiait mészároltak le brutálisan.
Szervezet neve: Sipah-e-Sahaba Pakistan – SSP (A Proféta Testvéreinek Gárdája)
Története: Az SSP egy szunnita iszlámista terrorszervezet, mely legfőbb ellenségeként tekint a pakisztáni síitákra illetőleg a pakisztáni kormányzatra, mely „elárulta Allahot, és a Sátán (az USA) oldalára állt.” Az SSP Kasmír kérdésében nem túlzottan aktív, támogatja a területek Pakisztánhoz csatolását, de fő célja magának a pakisztáni államnak tálib típusú átalakítása, iszlám köztársasággá formálása. A szervezet fő támogatói közt az al-Kaidát és egyéb releváns szunnita csoportokat említhetünk. Az SSP-t 2001-ben terrorszervezetté minősítették Pakisztánban, 2003-ban azonban Pervez Musharraf pakisztáni elnök visszavonta káros megkülönböztetésre vonatkozó döntését.
Szervezet neve: al-Aarifeen
Története: A szervezet a Lashkar-e-Taiba egyik fegyveres szárnyának tekinthető, mely 2002 óta követ el merényleteket, főleg indiai célpontok ellen. Az al-Aarifeen is a kasmír-kérdést helyezi ideológiájának középpontjába, deklarált célja a terület „dzsiháddal történő felszabadítása, és ott egy iszlám köztársaság kialakítása”. A szervezet eddig nyolc merényletért vállalta a közvetlen felelősséget (az utolsót 2006 áprilisában hajtották végre), melyeknek összesen 15 halálos áldozatuk és 164 sebesültjük volt.
Szervezet neve: al-Mansoorain
Története: Az al-Mansoorain az egyik legaktívabb kasmíri iszlám szeparatista szervezet, melynek legfőbb célja az indiaiak térségből való teljes kiűzése. Merényleteinek célpontjai közt egyaránt találunk indiai rendőri, kormányzati és civil személyeket is. Az al-Mansoorian leggyakrabban a regionális szinten is meghatározó Lashkar-e-Taiba terrorszervezettel működik együtt. A 2006. május 21-én Srinigarban elkövetett merényletet is – melynek 7 halálos áldozata volt – közösen hajtották végre. Az al-Mansoorian eleddig hét terrorakcióért vállalta a felelősséget, melyeknek összesen 41 halottja és 99 sebesültje volt.
Szervezet neve: al-Qanoon (Laskhar-e-Omar)
Története: Az al-Qanoon 2002 júniusában került a figyelem középpontjába, amikor öngyilkos támadást intézett az amerikai követség ellen Karacsiban. A merényletnek 11 áldozata – köztük egy amerikai biztonsági őr – és 45 sebesültje volt. A mozgalom csak „a kezdetként” emlegette honlapján az akciót, és megfenyegetett valamennyi amerikait és az őket kiszolgáló pakisztáni kormányzatot, hogy ennél csak súlyosabb támadások következnek. Azonban 2002 júniusa óta egyetlen akciót sem vállalt magára az al-Qanoon, habár több feltételezés szerint a mozgalom szoros kapcsolatba került az al-Kaidával valamint a legaktívabb pakisztáni csoporttal, a Laskhar-e-Taiba-val is.
Szervezet neve: Mohamed Serege (Jaish-e-Mohammad – JEM)
Története: A JEM az egyik legaktívabb és legbrutálisabb pakisztáni terrorszervezet, mely főleg a Kasmír-térségben tevékenykedik. Ugyan a szervezet csak hat éves múlttal rendelkezik, azonban már így is közel húsz merényletet követett el, melyek következtében legkevesebb nyolcvanan haltak meg. A mozgalmat Maulana Azhar – korábbi Harakat-ul-Ansar „harcos” – alapította 1999-es szabadulásakor (valójában egy túszejtési akció „váltságdíjaként került szabadlábra). A JEM működését feltételezhetően támogatja az al-Kaida, több szunnita – nem csak pakisztáni – terrorszervezet, szélsőséges iszlámista pakisztáni pártok, sőt a CIA szerint még a pakisztáni titkosszolgálat is. A szervezet utoljára 2006 májusában hajtott végre merényletet, amikor fegyveresei egy indiai rendőrt megöltek, hatot pedig megsebesítettek. A JEM legsúlyosabb merényletei: 2001. október 1-jén Srinagarban hajtottak végre öngyilkos-merényletet (38 áldozat és 60 sebesült). 2005 novemberében ugyanott egy ugyanolyan jellegű akcióban tízen vesztették életüket. 2001 decemberében Delhiben, az indiai parlament épületébe behatolt a szervezet öt fegyverese, és kilenc személyt lőtt agyon, 2003 márciusában pedig Bombayben robbantottak fel egy vonatot. Akkor tizenegyen haltak meg, és közel negyvenre tehető a sebesültek száma.
Szervezet neve: Jamiat ul-Mujahedin (JUM)
Története: A JUM az utóbbi évek egyik legaktívabb kasmíri iszlám szeparatista szervezete, melynek deklarált célja a térség Pakisztánhoz csatolása. A mozgalom szélsőséges ideológiát valló tagjai a kilencvenes évek során váltak ki a Hizb ul-Mujahedinből, az „anyaszervezet” mérséklődő politikája miatt (a Mudzsahedinek Pártja ugyanis elfogadta tárgyalási alapként egy indiai–pakisztáni–kínai hármas konferencia összehívását, ahol a szervezet a pakisztáni küldöttségben foglalhatott helyet). A JUM tagjai saját magukat az „igazi, tiszta kasmíri harcosokként” emlegetik, és deklaráltan el akarnak különülni Kasmír többi iszlámista terrorcsoportjától. Eleddig a szervezet kilenc merényletért tehető felelőssé, utoljára 2006. április 14-én hajtottak végre támadást egy forgalmas csomópontnál. A kézigránátos akcióban hárman vesztették életüket. A JUM legsúlyosabb merényletét 2003 júliusában követte el, amikor a szervezet fegyveresei egy kasmíri település rendezvényén tüzet nyitottak az előadóra, Mohamed Szájjád vidékfejlesztési miniszterre és hallgatóságára. Akkor hárman haltak meg – a honatya túlélte a támadást – és 23 sebesült maradt hátra.
Szervezet neve: Jammu és Kasmír Iszlám Frontja (JKIF)
Története: A szervezetet valójában a pakisztáni titkosszolgálat alapította 1994-ben, és a mai napig onnan érkezik a források többsége a mozgalomhoz. A „front” terrortevékenysége mellett jelentős csempészforgalmat is bonyolít, mivel a pakisztáni állami „segélyek” (fegyverek, terroristák, stb.) nagy részét a szervezeten keresztül juttatják el a térség többi csoportjához. A mozgalom mindemellett hatékony eszköze a kasmíri választók szavazati mobilizálásának is. A JKIF a kilencvenes évek közepén több súlyos merényletet hajtott végre Indiában: 1995 novemberében harmincan sebesültek meg egy indiai piacon elkövetett akcióban. 1996. március 21-én Delhiben robbantottak, akkor 25-en haltak meg. Napra pontosan egy hónappal később ugyanott tizenketten vesztették életüket. Manapság Kasmírban a legaktívabb a szervezet, főleg indiai rendőri és kormányzati célpontokat támadnak. Utoljára 2006 áprilisában egy miniszterre lőttek rá, aki túlélte a merényletet, de két testőre a helyszínen meghalt.
Szervezet neve: Jhangvi Hadsereg (Lashkar-e-Jhangvi – LEJ)
Története: A Jhangvi Hadsereg valójában a Sipah-e-Sahaba (SSP) pakisztáni szunnita terrorszervezet egyik elkülönült radikális fegyveres szárnya. A mozgalom 1996-ban szeparálódott el az SSP-től, mivel az – a szélsőségesek álláspontja szerint – feladta korábbi ideológiáját, és ezzel elárulta a hősként tisztelt alapítóatya, Maulana Haq Nawaz Jhangvi (róla nevezték el a radikálisok mozgalmukat) által képviselt elveket. A Jhangvi Hadsereg szoros kapcsolatot tart fenn az afganisztáni tálibokkal valamint az al-Kaidával is. A mozgalom fő ellenségei közt a pakisztáni síitákat és a Pervez Musharraf által irányított kormányzati rendszer képviselőit említhetjük. A Jhangvi Hadsereg szent dzsihádként értelmezi az ellenük folytatott harcot, melynek végső célja egy tálib típusú pakisztáni iszlám köztársaság kialakítása. A szervezet tucatnyi merénylet elkövetésével vádolható, többek közt egy amerikai újságíró elrablásával és kivégzésével (2002. január); a kvetta-i síita mészárlással (2004. március – 47 halott, 130 sebesült); a Karacsiban lévő Ali Raza síita mecset elleni támadással (2004. május – 20 áldozat); a mominpurai síita sírkertben elkövetett merénylettel (1998. január – 23 áldozat); az Iráni Kulturális Központ elleni támadással (1997. február – 7 halott). Külön felháborodást váltott ki világszerte a Jhangvi Hadsereg 2001. augusztusi srinagari merénylete, amikor a terrorszervezet savval öntött le olyan nőket, akik nem takarták le magukat az utcán (heten sérültek meg).
Szervezet neve: Fényesség (al-Barq)
Története: Az al-Barqot az ezredforduló környékén szervezték újra elsősorban ideológiai szempontból, mivel a mozgalom egyre inkább közeledni kezdett Kasmír egyéb szunnita dzsihádista terrorcsoportjaihoz, olyannyira, hogy tagjává vált a Muttahida Dzsihád Tanácsnak, a térség legfőbb iszlámista döntéshozó intézményének. Mindez óriási fordulatnak számít az al-Barq eredetileg vallott alapelveiben, hiszen a mozgalom 2000-ig elsősorban békés közvetítői tevékenységéről volt ismert. 2002-ben a szervezet a hírhedt Lashkar-e-Taibaval közösen súlyos merényletet követett el Ratnagban, az egyik kasmíri faluban. A rajtaütésszerű támadásban heten vesztették életüket, köztük Kasmír és Jammu igazságügy-minisztere, Ahmad Lone. A Muttahida Dzsihád Tanácshoz való csatlakozása óta az al-Barq feltehetően más egyéb merényletben is részt vállalt, még ha hivatalosan a 2002. szeptemberi támadáson kívül egyetlen akcióért sem vállalta a felelősséget.
Szervezet neve: Az Iszlám Szent Háborújának Mozgalma (Harakat ul-Jihad-i-Islami – HUJI)
Története: A HUJI egy extrém fanatikus iszlámista terrorszervezet, mely a pakisztáni deobándi iskolákból (szigorúan vallásos oktatási egységek) toborozza tagjait. A mozgalom 1980-ban alakult. Követői az afgán front mudzsahedinjei között harcoltak a kommunista köztársasági, és az őket támogató szovjet katonák ellen. A Vörös Hadsereg kivonulása és a köztársasági bábállam megbuktatása után a HUJI fegyveresei nem széledtek szét, hanem kiképzőtáborokat és toborzóirodákat építettek ki Afganisztán és Pakisztán hegyvidékes határvonalán. 1990-től 2001-ig főleg barlangokban (pl.: Tora Bora) elhelyezett táborokban a világ minden tájáról érkező többezer muzulmán önkéntest képeztek ki különböző jellegű terrortevékenységekre. A szövetségesek afganisztáni intervenciójáig, a HUJI, az al-Kaida és még néhány másik mozgalom működtette ezen bázisok többségét, melyek valószínűsíthetően azóta Pakisztánba tették át székhelyüket. A HUJI közvetlenül egyetlen merényletet sem követett el, szerepe azonban így is kulcsfontosságú a globális iszlám terrorhálózat kiépítésében és működtetésében.
| Újdonság |
|---|
 |
| Kosár |
 |
| A kosár 0 terméket tartalmaz. |
| Tovább a rendeléshez |
| Kiemelt ajánlataink | ||
|---|---|---|
|
||
|
||
|
|
|
